A nevem Balog Marianna (születési nevem Balog Marianna
Zsuzsanna), 1978. március 10-én születtem, Budapesten. Gyermekkorom egy
meghatározó részét az Alföldön, az Élő- és a Holt-Tisza között, egy kis
zsákfaluban, Nagyréven töltöttem.
Tanulmányaimat jogász szakon
kezdtem, de nagyon hamar rájöttem, hogy a jogi pálya nem nekem való. Később
kommunikáció és médiatudomány szakos hallgató lettem.
Családommal a Börzsöny
ölelésében, egy Nógrád megyei kis faluban, Diósjenőn élek, és háztáji
gazdálkodást folytatok. Hobbim, az írás (és olvasás) mellett, a fotózás és a
kertészkedés, de szeretek főzni, táncolni, idegen nyelveket tanulni is.
Érdeklődési köröm meglehetősen széleskörű, érdekel például az egyiptológia, az
iranisztika, az ókori történelem és művészet, a keleti filozófia, a magyar
őstörténet és népművészet, a magyar népgyógyászat és az ősmagyar vallás.
Az irodalommal nagyon korán
kapcsolatba kerültem: édesanyám, miután az összes mesekönyvemet többször
felolvasta nekem, egy este, elalvás előtt a Petőfi Sándor összes költeményei című könyvet lapozta fel. Így történt, hogy kétévesen kívülről tudtam a költő
Szeptember végén című versének első versszakát. Négy és fél éves voltam, amikor
anyukám segítségével megtanultam írni és olvasni; persze, ekkor még csak a nyomtatott
nagybetűkkel boldogultam. Tizenkét éves koromban kezdtem el rövidebb regényeket
írni az akkoriban divatos Denise című szerelmesregény-sorozat mintájára.
Ezeknek a kis történeteknek olvasója és kritikusa a nagymamám volt.
Hosszú szünet után, 2007-ben újra
tollat ragadtam, és elkezdtem verseket, novellákat, jegyzeteket, cikkeket,
irodalmi ajánlókat írni.
Testet öltött lélek című versem a
Magyar Nők Szövetsége által meghirdetett „Kortárs női hangok” című pályázat
egyik nyertes pályaműve lett 2013-ban. Az Országos Mécs László Irodalmi Társaság "Igazgyöngy" című irodalmi pályázatán 2. helyezést értem el, 2015-ben.
Életem fő művei a gyermekeim,
Anett (1996) és Kitti (2003).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése